A homoszexualitás -- és ami mögötte van

Egyes kultúrák megtűrték, mások üldözték és tiltották. Nem könnyű felvállalni, még nehezebb titkolni a környezet előtt. A homoszexulitás még ma is sokszor tabu téma. Pszichológus szakértőnk segítségével annak jártunk utána, hogy vajon milyen genetikai, hormonális és lelki okai lehetnek.

Az ember neme többféle szempontból is jellemezhető: genetikailag (nemi kromoszómákhoz köthetően), hormonálisan, anatómiailag (testi jegyek alapján), lélektanilag (milyen neműnek érzi, tudja magát az illető), illetve nemi szerep szerint.
E sok tényező változatos nemi viselkedésformákat tesz lehetővé. A homoszexuális viselkedés a legtöbb kultúrában jelen volt, teljesen tolerált formában vagy többé-kevésbé tiltott magatartásként. Egyes társadalmak természetes vonzalomként kezelték, míg más kultúrák bűnnek, betegségnek tartották. Nem olyan régen, abnormális perverziónak tekintették. A homoszexualitást 1974 óta tartják a normális szexualitás egyik változatának, mint azt a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és az Amerikai Pszichiátriai Társaság is elfogadta.

Homoszexualitás régen

Az ógörög kultúrában valódi testi-lelki szerelem csak férfiak között létezhetett, mivel a férfi illetve női világ annyira elkülönült egymástól, hogy a két nem tagjai nem lehettek egymásnak méltó partnerei. Később a keresztény kultúrkörben bűnös dolognak minősítették a szexualitást - kivéve, ha gyermeknemzés volt a célja. A keresztény erkölcsök tiltották a homoszexualitást.  A XIX. században és a XX. század elején, már több szakember tanulmánya is tárgyalta azt, hogy a homoszexualitás hajlam, az ember biológiai sajátossága és ezért senki sem vonható felelősségre.

A homoszexualitás genetikai és hormonális okai

A  mai kutatások  nagyészt a homoszexualitás genetikai, hormonális okaira irányítják a figyelmet. Ezek szerint a homoszexualitásnak következő okai lehetnek:

• A fejlődő magzat agyát érő hormonhatások miatt alakulhat ki homoszexuális irányultság.
• Az agyban található a hormonok által irányított pszichoszexuális szabályozó központ is, melynek fejlődési zavara is vezethet ahhoz, hogy valakinek az érdeklődése saját neme felé irányul. 
• Meleg egy,- és kétpetéjű ikerpárok vizsgálata során, a kutatók azonosítottak egy gént, ami felelőssé tehető a homoszexuális viselkedés kialakulásáért.
• Az anyát ért súlyos stressz megnövelheti a homoszexuális utód születésének esélyét.
• A homoszexuális férfiak agyában sokszor nem a bal agyfélteke a domináns, ellentétben a heteroszexuális férfiakéval. A kutatásokból kiderült az is, hogy a homoszexuális férfiak hipotalamuszában  található bizonyos sejtcsoportosulások kisebbek vagy hiányoznak.

A homoszexualitás lélektani háttere

A lélektan egyértelműen a családi környezetet tette felelőssé a homoszexualitás kialakulásáért. Eszerint a domináns, elutasító, a gyermek érzelmeire nem megfelelően reagáló anya, illetve a közömbös, távollévő apa személye hajlamosít a homoszexualitásra. Általában elfogadott tény az, hogy a személyiségfejlődés során az egyén olyan környezeti hatások sorozatát élheti meg, amelyek önmagukban nem hajlamosítanak homoszexuális magatartásra, ám egy idő után homoszexuális irányultsághoz vezethetnek.
A leginkább elfogadott magyarázat a homoszexualitásra az, hogy a hormonális és genetikai tényezők, a családi, társadalmi környezet és az egyén lelki, pszichoszexuális fejlődése együttesen eredményezi kialakulását. Fontos, hogy a miénktől eltérő kultúrák nem tekintik a serdülőkori homoszexualitást a nemi irányultság életre szóló kifejeződésének. A kamaszkori szexuális energiák játékos levezetésének gondolják, a férfivá válás egy lépcsőjeként értékelik.

Tudtad?

• Egy 1948-ban készült statisztika óta tudjuk, hogy a homoszexualitás mértéke leírható egy skálával. Többféle átmenet létezik a homoszexualitástól a biszexualitáson át a heteroszexuális viselkedésig. Nem homoszexuális viselkedésű embereknek is lehetnek például homoerotikus fantáziái.
• A férfiak legalább 5%-a, a nőknek 1-2%-a homoszexuális, a biszexuálisok arányát kb. 10-25%-ra is becsülik az össznépességre vonatkozó statisztikák. Ez természetesen egy becsült arány, amibe a statisztikusok a „rejtőzködő” homoszexuálisokat is igyekeztek beleszámolni.
• Állatoknál is megfigyeltek homoszexuális viselkedést. A majomhordában például a domináns hím majom az uralkodó, őt illeti az összes nőstény. A fiatalabb, alárendelt hímek nem jutnak nőstényhez - a  kutatók szerint, ezek a hímek homoszexuális viselkedést mutatnak.
• Egyes primitív törzseknél - míg át nem esik a férfivá avatási szertartáson – a fiatal fiú nőnek tekinthető, s a törzs idősebb férfi tagjaival homoszexuális kapcsolatot folytathat. Hiedelmük szerint az ilyen homoszexuális aktus az egyik módja annak, hogy a férfierő átmenjen a fiatalba.
• Érdekesség az evolúció szempontjából a homoszexualitás fennmaradása, hiszen kizárja az utódnemzést. Az úgynevezett „szövetség hipotézis” szerint, az ősi hordákban - a majomhordák mintájára - versenghettek a férfiak a hatalomért és a nőkért. A homoszexuális férfiak nyilván nem bonyolódhattak halálos rivalizálásba, hanem bátyjaik szövetségesei voltak a hatalom megszerzésében. Egyes kutatók szerint talán így maradhatott fent a homoszexualitás.

Mi a homoszexualitás?
A homoszexualitás fogalmának tisztázása céljából a kutatók elkülönítik egymástól:
Ahomoszexuális irányultságot, amely a saját nembeliek felé irányuló szexuális vagy erotikus érzelmek, gondolatok, fantáziák túlsúlyát jelenti.
A homoszexuális viselkedést, és gyakorlatot, mely a saját nembeliekkel folytatott szexuális érintkezést jelenti.
A homoszexuális identitást, amely az egyén saját maga számára megfogalmazott azonosságtudata és a homoszexuális közösséghez való tartozás tudata.
Vagyis lehet valaki homoszexuális viselkedésű, anélkül, hogy ezt megfogalmazná önmaga számára vagy érezheti magát homoszexuálisnak úgy, hogy ez a viselkedés szintjén nem nyilvánul meg.

Geist Klára pszichológus, párterapeuta 

(Forrás:wellnesscafe)

Engedjük a gyerekeinket élni (Vekerdy Tamás)

A gyerekekkel való jó időtöltést nem kell napokhoz kötni – fejti ki véleményét Vekerdy Tamás pszichológus, akit a gyermek–szülő kapcsolat különféle stratégiáiról kérdeztünk.

– Milyen a boldog gyermek?

– A boldog szót nem szeretem, inkább a derűs, jókedvű kifejezéseket használnám. Az a gyerek érzi jól magát a bőrében, akit elfogadnak olyannak, amilyen ő valójában. A nevelésnek két nagy lehetősége van: legyél, aki vagy, és én ebben támogatni foglak; vagy legyél, akivé én akarlak tenni. Kérdezhetnénk, hogy de hát a gyerek valamilyen? Igen. Nem véletlen, hogy az ujjlenyomatunk is különböző, a DNS-ünkről nem is beszélve. Az a valami is különbözik, ami ezt megszabja: a hívő szerint a halhatatlan lelkünk, a nem hívő szerint az a kód, amit a természettől kapunk. A gyerek életkoronként is változik. A kisgyereknek a legfontosabb tevékenység a szabad és nem a fejlesztő játék. Mindennap kellene mesélni neki, hogy ne a tévéből tanulja a beszédet. Emellett napi négy-öt óra futkározásra, üvöltözésre lenne szüksége még akkor is, amikor iskolába kerül. Egy göttingeni felmérés szerint a gyerekeink katasztrofálisan keveset mozognak, nem másznak fára, nem billegnek pallón, nem ugrálnak patak felett, ezért bizonyos agyi pályák sorvadtan alakulnak ki. Rengeteg a beszédhibás, mert a beszéd is a mozgásból fejlődik. Azt a kérdést kell feltenni, hogy vajon a gyermekeink olyan körülmények között él­­nek-e, ami az életkorukhoz szabott. Vajon hagyjuk-e kamasz gyermekeinket ábrándozni, merengeni, heverészni. Mert a kamasz fiziológiás lustaságban szenved. Ezt régen ösztönösen tudták, ma már tudományosan is bebizonyították, mégis olyan az iskolarendszer, ami azt mondja: hozd a maximumot, ezen múlik a továbbtanulásod.

– Megismerhetik a szülők a gyermekeiket teljes mértékben?

– Igen, ha megengedik maguknak. De sokan nem teszik, mert létezik egy korlátolt elképzelésük arról, hogy milyen legyen a gyerekük. Van a világban egy megállíthatatlan trend, a topmenedzserképzést már az óvodában elkezdik. A zöld óvodában van angoloktatás, a pirosban német, a zöldben jövőre japán is indul. Lényeges kérdés, hogy van-e számítógépes szoba, járnak-e be edzők, hogy kikapkodják a délelőtti szabad játékból a gyereket, és lovaglásra, úszásra, karatéra vigyék, azaz neurotizálják. A szorongó szülők azt gondolják, hogy a legjobbat akarják a gyereknek, holott régóta tudjuk, a zseniális topmenedzser nem abból lesz, aki már az óvodában is ezt tanulta, hanem abból, aki teljes értékű óvodás lehetett, teljes érzelmi biztonsággal, aztán lehetett teljes értékű kamasz, akit szabadon engedtek végre. Először ölelték testi-lelki értelemben, aztán végre tudták hajtani a második mozdulatot, az elengedést. Ezt is elfelejtettük, egy kutatás szerint a kamaszkor nem konfliktusos kor, ha a gyereket szabadon engedjük. „Kisfiam, amíg az én kenyeremet eszed, itthon vagy fél 9-re!” Miért lenne otthon? Pontosan tudjuk, hogy az időérzék megváltozik kamaszkorban és kezd eltolódni. Egyre később tud a gyerek elaludni, nem azért, mert rossz. Mikor ez kiderült, egyes amerikai államokban úgy döntöttek, hogy a kamaszoknak fél 10-kor fog kezdődni az iskola. Nálunk azt sem tudják az illetékesek, hogy ez történik a kamasszal. Nulladik óra van, mert nem fér be az órarendbe a sok baromság, amit a fejükre akarnak zúdítani.

– Sok szülő megijed attól, hogy a gyermeke megváltozik kamaszkorban, úgy érzi, nem is ismeri már igazán. Ezért elkezdi mindentől félteni, például a drogtól.

– A kamaszkor a második születés kora. Az aranyos, kedves szőke kislányom, aki a háromnapos erdei iskolában mindent felírt, hogy elmesélje nekem, most nem mond el semmit, a haja barna lesz, bezárkózik. Szinte úgy érzem, hogy utál engem. Német Waldorf-tanárok erre azt mondták, hogy a kamaszra ki kéne írni: „átépítés miatt átmenetileg zárva”. A faggatott kamasz hazudik, ez a leválás része. Az tud jól leválni, akinek megadták az érzelmi biztonságot. A szülőnek pedig ki kell bírni, az egész nem tart soká. 3–8 év, aztán a gyerek visszatér hozzánk, és újra kedves lesz. Amit tehetünk a kamaszért, hogy elviseljük a jelenlétét. Aki pedig jól ült a családja által nyújtott érzelmi biztonságban, az nem lesz függő. Az lesz függő, aki óriási érzelmi nélkülözéssel érkezik a kamaszkorba, és ezt próbálja pótolni. Magyarországon őrült hisztéria van a drog körül, amit a politikai pártok még tovább szítanak, miközben itthon az alkohol a legveszélyesebb drog. A kamaszkor a végletességek kora, és amíg a gyerek váltogat a végletek között, nincs baj. Az a normális kamaszkor, amikor úgy tűnik, mintha nem lenne normális. A baj akkor van, ha megmerevedik az egyik végletben.

– Akkor a biztonságot nyújtó jelenléten kívül nem is lehet mást csinálni?

– Mint a jó tréner, aki elkapja a tornászt, amikor zuhan. De nem fogja végig a nyújtón. A kamaszt csak kamaszkora előtt lehet „nevelni”, de akkor is inkább az őszinte együttélés a fontos.

– Most egy olyan generáció neveli a gyermekeit, amelyik még sokkal inkább szabadon volt eresztve. Ők voltak a „kulcsos gyerekek”. Mégis egyre több olyan szülő van, aki a gyermeke minden percét betáblázza, hozza-viszi az iskolából, különórákra járatja. Az USA-ban ezeket a szülőket „helikopterszülőknek” nevezik. Mi­­lye­nek lesznek ezek a túlféltett gyerekek felnőttkorukban?

– Nem kell négy különóra! Az idegen nyelv fontos, a mozgás már kicsit más kérdés. Nincs ma Magyarországon játékos, szórakoztató sport, az egyesületek pedig eredményre mennek, ez a gyerek számára nagyon rossz. Kamaszkorig ilyenben nem szabadna részt venni. Nagyon sok olyan gyereket kezelünk, aki 11-12 éves korára pszichológushoz kerül, mert ő csak második vagy harmadik, pedig ugyanannyit edz, mint az első. Ezt nehéz kibírni, a versenysport pokol. A zeneoktatás sem szabad, kötelező hozzá a szolfézs, amit a gyerekek utálnak. Azt kell átlátni a szülőnek, hogy mi az az egy-két különóra, ami megéri. Közben az egész életet kicsit le kéne lassítani, mert ez a gyerekek számára életmentő lenne. Az is katasztrófa, hogy egy 12 éves gyerek még nem tud egyedül közlekedni, harmadikos koruktól már nyugodtan járhatnak egyedül iskolába.

– Létezik olyan, hogy jó szülői stratégia?

– Próbáld élvezni a gyerekedet, ez a legfontosabb. A gyerek iszonyatosan fárasztó, kiszívja a vérünket, lerágja a húsunkat, ezért meg kell tőle szabadulni néha. Régen ez nem volt probléma, óriási családok éltek együtt, és mindig volt kire bízni a gyereket. Manapság egy izolált anya próbál két-három gyereket nevelni, ami pokoli fárasztó. Élni kell néha, hogy utána egy jól szívható-rágható anyát kapjanak vissza. Nem számít, hogy mindig rend legyen, jól álljon a függöny, és minden ki legyen vasalva. Nem kell vasalni, hordjanak a férfiak olyan inget, ami nem gyűrődik. Ha mindennek próbálunk megfelelni, abba beledöglünk, és a gyerekeinkkel is ingerültek leszünk. 

Próbáljunk felelőtlen szülők lenni, akik élvezik az életet és a gyerekkel való marháskodást, 

és akkor jó lesz mindenkinek.

(forrás: Vasárnapi Hírek)

Az ölelés gyógyító ereje

"Az ölelés csökkentheti a depressziót és normalizálhatja az immunrendszer működését. Az ölelkezés felélénkíti a kimerült testet, növeli a teljesítőképességet, fiatalít. A testi érintés stabilizálja a családi kapcsolatokat, a feszültségeket pedig egyértelműen csökkenti!"

( Dr. Harald Falk)

A férfi és nő egymás iránti szeretete isteni ajándék. Az ölelés kiapadhatatlan energiaforrás, amit minden párkapcsolatban használhatunk, amelyet Maharani Anand kozmikus magnetizmusnak nevez. Az elmélet szerint a férfi és a nő képezik ezen magnetizmus két pólusát. A mágnesesség annál erősebb, minél inkább különbözik egymástól a két pólus. A pólusokra pedig semmi más "feladat" nem hárul, mint hogy egymásra kell találniuk. Nem kell, hogy bármi különöset tegyenek, legyenek csupán önmaguk, s szívből öleljék át egymást, hogy kialakulhasson az életenergiával feltöltött tér. Persze nem kell hinni abban, hogy mindez valóban működik. A hatás akkor is létrejön, ha nem bízunk benne. Például nem kell abban hinnünk, hogy világosság lesz, ha megnyomunk egy kapcsolót. Elegendő, ha megnyomjuk.

GYÓGYÍTÓ ÖLELÉS

Az ölelés gyógyító erején nem sok vitatnivaló akad. Sokaknak azonban, főként a férfiak körében, görcsbe rándul a gyomruk, ha meghitt ölelkezésre gondolnak. Nem csupán a közelséget felejtettük el, hanem egy sokkal mélyebben gyökerező valami veszett ki: az ősi, ösztönös bizalom. A probléma voltaképpen az, hogy mindez ilyen egyszerű. Egyeseket irritál, hogy rá kell döbbenniük: ősidők óta aranyat tárolnak pincéjükben, s mégis szegénységben tengődnek. Mi gátol azonban bárkit is, hogy felszínre hozza a kincset? Hiszen az reményeinket is túlszárnyaló mértékben gazdagítja majd egy életen át. Aki erősíteni óhajtja kapcsolatait, bízza magát legalább egy ízben, akár csak próbaként, a szívek ölelkezésére. Az EGO leküzdése, a "nagy, feltétel nélküli IGEN" - nos, ebben mutatkozik meg az igazi szeretet.

JÓ TANÁCS

Kedves Olvasók! Öleljék át párjukkal, szeretteikkel egymást fél éven keresztül, rendszeresen, mindennap, és hamarosan meglepő frissítő, élénkítő változást tapasztalnak kapcsolatukban. Ne féljenek a testi közelségtől, az érintés köztudottan gyógyító hatású.

FONTOS!

Az életenergia kibontakoztatása érdekében egy nő és egy férfi semmi mást nem kell tegyen, mint hogy szívből átölelik egymást. Hamarosan érezhetik majd, hogy ezltal milyen erővel buzognak fel a fiatalság forrásai. Tehát kedves férfiak, vegyék párjukat a karjukba!

FÉRFIAK FIGYELMÉBE!

Öleljétek át asszonyotokat! Csak 10 percen át tartsátok karotokban, aki hozzátok a legközelebb áll. Közben ne gondoljatok a tőzsdei árfolyamokra, az elbocsátásra, az emelkedő fűtési költségekre, a kocsi javítására és a legközelebbi futballmeccsre. Tíz csendes percen át öleljétek párotokat. Nem rövidebb és nem hosszabb időn át. Szív a szíven! Életetek néhány hónapon belül gyökeresen megváltozik. Azt a 10 percet, amit szívetek hölgyére "áldoztok", ő maga tízszeresen, az élet pedig százszorosan fizeti majd vissza. Ez csak megér egy próbálkozást, ami egyébként semmibe sem kerül! Ne is szégyelljétek, mert nem férfiatlan dolog, még ha eddig így is hittétek.

(Forrás:informed)

Az ölelés szinte szükségszerű velejárója, hogy az ember közben lelassul, lélegzik pár mélyet, átadja magát a másiknak, de türelemre és odafigyelésre is tanít, aki ugyanis nem felületesen ölel, az odafigyel a másikra, megérzi őt, és ad magából egy keveset. Nem csak a szeretet gesztusa, hanem gyógyítani is lehet bizonyos tüneteket. 

AZ ÖLELÉS HATÁSA

Ölelés hatására a szervezet oxitocin hormont termel, ami csökkenti a vérnyomást, a stresszt és a szorongást, és még a memóriát is javítja. Ám fontos, hogy az ölelés pozitív legyen, udvariasságból való ölelés esetén nem működik.  

Az oxitocin az agyalapi mirigyben termelődik, és elsősorban a szociális viselkedésért felelős, erősíti a kötődést két fél - például szülő és gyermeke, illetve házastársak - között. A szeretethormonnak is nevezett anyag a szeretkezés során ugyancsak fontos szerepet játszik, ez felel ugyanis az orgazmus kialakulásáért, valamint a csúcspont utáni boldog, lebegő állapot fenntartásáért. Ha az ölelés nem eléggé bensőséges, akkor pont az ellenkező hatást váltja ki: az oxitocin nem jelenik meg a véráramban, így a nyugodt állapot helyett szorongás lép fel. 

AZ ÖLELÉS "MELLÉKHATÁSAI"

Az ölelés erősíti az emberi kapcsolatokat, elősegíti a szolidaritás, a bizalom és a biztonságérzet kialakulását. Csökkenti a stresszt, mert egy kiadós ölelés hatására csökken a szervezet kortizolszintje, ezt a hormont az emberi szervezet akkor bocsátja ki, amikor stressz alatt áll. Erre az ölelés a legjobb természetes orvosság.  Az ölelés csökkenti a vérnyomást. Ennek érdekében napi rendszerességgel érdemes begyűjteni jó pár „minőségi” ölelést.  

AZ ÖLELÉS FELÉR EGY NAPI JÓTETTEL

Egy aprócska ölelés olyan, akár egy csoda, soha nem lehet tudni, hogy egy másik ember életében milyen változásokat indít el. A jóleső testérzet a szociális fejlődésünk elemi része kellene, hogy legyen, akit nem ölelnek, annak lelke óriási kárt szenved. Elég egy szoros, szerető kar, és a rosszkedv máris nem tűnik olyan súlyosnak. 

AZ ÖLELÉS ÖSSZEKÖTI A LELKET A TESTTEL

Jóga, meditáció, tánc: sokan sokféle technikát alkalmaznak, hogy megtalálják központjukat, belső egyensúlyukat, hogy önmagukra, belső biztonságukra rátaláljanak. Ebben a munkában segít az ölelés. Az ölelés lelassít, türelmessé tesz.

(Forrás: net)

Negatív érzelmek hatása az egészségünkre

Az emberi tapasztalat része egy sor érzelem, kezdve a boldogságtól a szomorúságig, a szélsőséges örömig és a depresszióig. Mindegyik érzelem különböző érzéseket hoz létre a szervezetben. A testünk különböző vegyi anyagokat bocsát ki, amikor megtapasztaljuk a különböző dolgokat, melyek boldoggá tesznek bennünket, és minden vegyi anyag azon dolgozik, hogy egy más környezetet hozzon létre a testünkben. Például: ha az agy szerotonint, dopamint vagy oxitocint szabadít fel, akkor jól és boldognak fogod érezni magad. Ezzel ellentétesen, ha a szervezeted kortizolt szabadít fel, miközben stressz ér, egy teljesen más érzéssel jár, ami túlélő módba kapcsolja a testedet.

Mi van akkor, ha folyton negatív dolgokra gondolunk? Vagy mi a helyzet, amikor pozitív gondolataink vannak? Mi történik akkor, amikor nem terhelnek bennünket sem pozitív, sem negatív érzelmek? Vizsgáljuk meg, hogyan hatnak mindezek a testünkre és az életünkre.

Pozitív vs. negatív

Van-e kettősség a világunkban? Persze mondhatjuk, hogy bizonyos mértékig van, és sok időt töltünk annak meghatározásával és megítélésével, hogy mit kell pozitívnak tekinteni, és mit tekinthetünk negatívnak. Az agy egy nagyon hatékony eszköz, és ahogy meghatározzuk, hogy valami micsoda, vagy minek kellene lennie, az eredményt elkezdjük kifele játszani a világba. Észrevetted már például, ha valaki elveszít valamit, mérges lesz és hirtelen negatív, letört és rossz hangulatú? Míg ha valaki mással történik hasonló, egyszerűen túlteszi magát rajta, és folytatja a napját, mintha mi sem történt volna. Ebben az esetben ugyanazt a tapasztalatot egyikük mégis negatívan látja, a másikuk nem. Tehát a dolgok eredendően pozitívak és negatívak? Vagy mi határozza meg, hogy egy tapasztalat pozitív vagy negatív?

A felfogás határozza meg

Egy pillanatra belegondolva talán rájössz, hogy valójában nincsenek pozitív vagy negatív tapasztalatok, kivéve azt, amit annak határozunk meg. Ezért egy élmény vagy helyzet igazi felfogásának van valódi ereje, hogy hogyan érzünk, ha megtörténik, és hogy ez milyen hatással lesz a testünkre. Miközben mindig azon dolgozunk, hogy túllépjünk minden egyes tapasztalat meghatározásán, és bekerüljünk egy elme-tudatosság állapotba, ahol egyszerűen elfogadunk minden tapasztalatot annak, ami, és mintegy tanulásként fogjuk fel, talán nem jutunk el idáig, és ezért fontos megértenünk, hogy bizonyos érzelmek befolyásolják az egészségünket.

“Ha valaki jó egészség után sóvárog, az embernek először meg kell kérdeznie magát, hogy készen áll-e arra, hogy megszüntesse a betegsége okait. Csak akkor lehetséges segíteni neki.” – Hippokratész

Az elme és a test kapcsolata

Az elme és a test közötti kapcsolat nagyon erős, és bár vizuálisan nem látható, az elme testre gyakorolt hatásai mélyek lehetnek. Lehet egy általánosan pozitív mentális hozzáállásunk, és foglalkozhatunk közvetlenül a belső kihívásokkal, és átfordíthatjuk ezt egy egészséges életmódba, vagy lehetünk negatívak, önpusztító gondolatokkal, és nem foglalkozva a belső problémáinkkal, talán még álcázzuk is ezeket a kérdéseket bizonyos állításokkal és pozitivitással anélkül, hogy megtalálnánk az utat, és ezzel létrehozhatunk egy egészségtelen életmódot. Miért van ez?

Az érzelmeink és a tapasztalataink alapvetően energiák, és testünk sejtmemóriájában tárolhatók. Tapasztaltad már életed során, hogy az érzelmek nyomot vagy fájdalmat hagytak a tested bizonyos területein? Mintha még mindig éreznél valamit, ami megtörtént veled? Valószínűleg azért, mert a tested ezen területén még mindig maradt a tapasztalatból felszabadult energia. A következő érdekes ábra megmutatja a test azon területeit, melyekre a különböző érzelmek hatással lehetnek.

Amikor fájdalom, szorító érzés vagy sérülés van a tested bizonyos területein, ez gyakran valamilyen önmagadban meglévő érzelmi kapcsolatra utal. Első pillantásra nem tűnik annak, mivel általában nem nagyon vagyunk kapcsolatban önmagunkkal és az érzelmeinkkel ebben a gyors tempójú világban, de gyakran ez az igazság. Amikor valakinek már krónikus hát-, térd-, nyak- vagy vállfájása van, és ha a testgyakorlat, fiziológiai vagy bármilyen fizikai kezelés nem gyógyítja, akkor érdemes elkezdeni foglalkozni a mögöttes érzelmekkel. Sokan temérdek időt és pénzt fordítanak fizioterápiára, és hiszik, hogy majd jobb lesz, és valamit nem vesznek figyelembe. Minél többet foglalkozik valaki a tudattalan gondolatmintákkal és az érzelmekkel az egész testen, annál inkább fellazul és eltűnik a fájdalom.

Ha megbetegszünk, vagy sok feszültséget és fájdalmat érzünk, sokszor a testünk kér bennünket, hogy figyeljünk magunkra, és találjuk meg a békét újra önmagunkkal és a környezetünkkel. Ez mind tanulási és egy növekedési folyamat, melyet nem kell elítélnünk, sem félnünk tőle.

Van hozzá erőd

Davis Suzuki írta “A szent élet”-ben, hogy a harag, a gyűlölet és a féltékenység kifejezésekor kilélegzett levegőben lévő molekulák mérgeket tartalmaznak. Ha felhalmoznák ezen mérgeket 1 órán keresztül, az elég lenne 80 tengerimalac megöléséhez. El tudod képzelni, hogy milyen kárt okozol a testednek, ha negatív érzelmek és feldogozatlan élmények maradnak az egész szervezetedben?

Ne feledd, hogy megvan ahhoz az erőd, hogy átvészelj bármit, amit az élet hoz számodra. A negatív és pozitív fogalmi címkézés helyett, mely minden tapasztalattal kapcsolatban van az életedben, próbálj meg a dolgokra egy nagyobb képként tekinteni. Kérdezd meg magadtól, hogyan segíthet ez látni vagy megtanulni valamit? Miképp használhatod a felfogásod megváltoztatásához? Törölnöd kell néhány érzelmet magadban? Fel kell ismerned valamit a másikban, és el kell azt fogadnod? Bármi lehet, és ahelyett, hogy egyszerűen reagálsz, lassíts a dolgokon, és figyelj. Meg fogod találni az eszközöket az érzelmek és a betegség gyors feldolgozásához, amikor annak látod őket, amik valójában, és rá fogsz jönni, hogy miért jöttek. Amíg úgy gondolod, hogy azért vagy beteg, vagy vannak fájdalmaid, mert mindez nincs az irányításod alatt, akkor továbbra is ellenőrizhetetlen módon fogod mindezt folytatni, amíg fel nem ismered, hogy legtöbbjük felett igenis te gyakorlod az irányítást, hogy mit vonzol a szervezetedbe.

(Forrás: ujvilagtudat.blogspot.hu)

8 dolog, amit pucolj ki az életedből, és boldog leszel!

Mindenkinek vannak olyan szokásai, amik nem kedveznek különösebben a békés, 

nyugodt életnek. 

Minél több rossz szokást tart meg egy ember, és gyakorolja azt, 

annál inkább a rabjukká válik, 

mígnem a végén azonosul velük, és a kritikákra már csak a vállát rángatja, 

hogy persze, "de én ilyen vagyok". 

Az emberi elmére sok minden hat: képek, szagok, hangok, érzések, érzelmek, 

vagy éppen ezek hiánya. 

Viszont van egy olyan érzés, ami kifejezetten erősen hat, és az a félelem. 

A félelem az, ami olyan szokásokra veszi rá az embert, amelyek teljesen idegenek tőlük. 

A szokásaink, akárcsak az elménk, fejleszthető. 

Minden olyat kizárhatunk az életünkből, amelyek visszahúznak minket, 

és idegenek a valódi, boldog énünktől.

1. Panaszkodás 
Ez az egyik legelterjedtebb emberi szokás. És egyben ez az egyik legárulkodóbb jele annak, hogy felelősségvállalás és konkrét cselekvés helyett másban keressük a hibát, egyszerűen a körülményeink áldozatává válunk. Te szívesen vagy a körülményeid áldozata?

Megoldás: Szívd fel magadat, és vedd a kezedbe a sorsod irányítását!


2. Pletykálkodás 
Egy másik szintén gyakori rossz szokás. Mit jelent a számodra a pletyka? Miért pletykálkodsz? 
Nem azért, hogy ezzel tereld el saját magadról a figyelmet? 

Megoldás: Másokról való puszta feltételezések helyett objektív információkat keress. Baj esetén, kibeszélés helyett mutass együttérzést.

3. Halogatás 
A fontos dolgok halogatása végül mindig intenzív szorongáshoz vezet (pl. nem veszed fel a telefont). Ha tudod, hogy meg kellene csinálni egy feladatot, de eddig még nem vágtál bele, akkor csináld meg most. Miért tologatnád magad előtt?

Megoldás: Vegyél egy mély lélegzetet, és tedd, amit tenned kell!

4. Szüntelenül csak a munka 
Akár a te munkád a legfontosabb a világon, akár nem, mindenkinek szüksége van pihenésre. A hivatás az élet része, de pihenj néha, ne félj attól, hogy ha nem dolgozol, nem fogják látni, hogy létezel! Keresd meg a benned szunnyadó taoistát és adj választ erre a kérdésre: ”Az életem végén azt fogom jobban sajnálni, hogy nem dolgoztam még többet, vagy azt, hogy nem töltöttem több időt a szeretteim és a barátaim körében?”

Megoldás: Lazíts, iktass be heti egy pihenőnapot, amikor csak a családoddal foglalkozol.


5. Felesleges kiadások 
Azt hiszem, ehhez nem kell túl sok magyarázat. Az időnk nagy részét olyan dolgok vásárlására (vagy vásárlásra szükséges pénz előteremtésére) fordítjuk, amelyek azon kívül, hogy az önérzetünket növelik, semmi másra nem jók. Ne feledd, hogy mindenféle plusz tárgyak nélkül is teljes személyiség és egyéniség vagy, nincs szükséged felesleges kiegészítőkre. 

Megoldás: Fogadd el, hogy nem a tárgyak tesznek azzá, aki vagy.


6. Azon aggódni, hogy mit gondolnak mások 
Talán meglepő ezt hallani, de az idő nagy részében az égvilágon senki semmit nem gondol rólad. Ezt most ne vedd rossz néven, egyszerűen csak a többiek is pont azzal vannak elfoglalva, hogy te éppen mit gondolsz róluk. “Amit szerinted mások gondolnak rólad, azt valójában te gondolod magadról.” 

Megoldás: Vonatkoztass el attól, hogy éppen mások mit is gondolnak rólad. Ez egy csomó mentális energiát megspórol.


7. Perfekcionizmus és önbizalomhiány 
A tökéletesség bűvöletében élni valójában állandó félelmet jelent. Ha maximalista vagy, akkor szinte állandóan kétségbe vagy esve, és mindent és mindenkit meg akarsz javítani. Ha mindig a hibákat keresed, majd javítasz rajtuk, aztán megint hibát keresel, amit javítani lehet, akkor romboló és szükségtelen ciklusokba kergeted magadat. Ha a hiányosságokat keresed, az elméd is a negatív dolgokkal kezd el azonosulni. 

Megoldás: Próbálj meg a pozitív dolgokra fókuszálni: nem kell mindent tökéletessé tenni! (Nem is lehet.)


8. Rágódni a múlton, aggódni a jövőn 
Ó, igen, ezek a legalattomosabb szokások. A félelem nagyon szereti ezeket a szokásokat, mert így állandó terrort tarthat az elmédben. Rettegsz, hogy a jövőben megismételed a múlt hibáit. Ha a múlt és a jövő között őrlődsz, soha nem leszel a jelenben. Márpedig mindened, amid van, az csak a jelen pillanatában van. Hogy szeretnéd a jelent tölteni? 

Megoldás: A múlt hibáira úgy tekints, mint bölcs oktatómesterekre, amelyek alapján okos döntéseket hozhatsz a jelenben.

(Forrás: www.fenyportal.hu)

Betegség -- egészség -- spiritualitás -- boldogság (Bagdy Emőke)

Félelem -- hit -- gyógyulás (Popper Péter)

Idézetek Popper Pétertől

• Ha rosszak a mindennapok, végül rossz lesz az egész élet. A tartalmas, jó élet egyik legfontosabb titka, hogy nem szabad maradékot hagyni. Minden napot, minden élethelyzetet, minden életkori szakaszt a maga teljességében, maradékok nélkül kell végigélni.
• Nem kötelességünk, hogy mindig szórakoztassunk másokat. Nem fontos, hogy mindig szerepeljünk és érdekesek legyünk. Meg kell tanulnunk, hogy kinek mit érdemes elmondani. És hallgatnunk is, ha nincs lényeges mondanivalónk.
• Az ember rettenetesen fél egyedül maradni, ezért kell neki egy társ, egy életszövetséges. Benne marad akár egy halott kapcsolatban is, hogy ne legyen magányos.
• Azt, aki egyszer ránk bízta magát, soha nem szabad cserben hagyni. Vele kell menni, akár a pokolba, akár az égbe, a zsenialitásba, az idiótaságba, a depresszióba vagy az eufóriába, kézen fogva, mindig együtt, akárhova tart.
• Az embernek nem adatott meg, hogy érzelmeit akaratlagosan szabályozza. Nem határozhatja el, hogy ezen túl gyűlölni fogja azt, akit szeret, vonzónak találja majd, akitől megundorodott. Az érzelmi reakciókat csak észrevenni, konstatálni lehet. Egyedül a viselkedést lehet szándékosan változtatni.
• A környezetünk arra felel, amit magunkból kisugárzunk. Belső változás nélkül külső megváltás nem fog jönni.

A zsálya -- megoldás a beszűkült agyi erekre

A zsálya egy csodálatos gyógynövény, amely különleges ízt ad a leveseknek, salátaönteteknek és gyümölcsleveknek. 
A gyógynövény gyulladáscsökkentő és erős emlékezet erősítő. 
A vizsgálatok során, még kis mennyiségű zsálya fogyasztásakor is kimutatták, hogy az jelentősen növelheti a memóriát. 
Az is ismert már 2003 óta, hogy a kínai zsálya, vagy Danshen, hatóanyaga nagyon hasonlít az Alzheimer-kór kezelésére használt gyógyszer hatóanyagára. 
A gyógynövényt több mint 1000 éve használják agyi problémák kezelésére. 
A zsályáról bebizonyosodott, hogy támogatja az agy interkonnektivitását, vagyis az agy részeinek összeköttetéseit. 
Ez mindenki számára fontos lehet, annak is, aki Alzheimer-kórban szenved, vagy sem.

A zsályában található antioxidáns, a carnosic sav, áthatol a vér-agy gáton és megállítja a szabad gyökök által okozott károsodást az agyban. 
Ugyanez az antioxidáns növeli testünk glutation termelését, amely egy fontos öregedésgátló antioxidáns – javítja a vérkeringést, és kitágítja a középső agyi artériákat. 
Glutationt ténylegesen mindenféle agyi betegség kezelésére használják, beleértve az autizmust vagy az Alzheimer-kórt. 
Az agy jó véráramlása nagyon fontos. 
Annak akadályoztatása agysorvadáshoz, agylágyuláshoz és egyéb más problémákhoz vezethet

A zsálya gombaellenes, vírusellenes és antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik. 
Magas vastartalma hatékonyan enyhíti az enyhe vagy a közepesen súlyos szorongásos állapotokat. 
Továbbá, egy 2010-es elemzés több mint 3100 élelmiszer közül a zsályában mutatta ki azt, hogy a legmagasabb anti-oxidáns tartalommal rendelkezik.

A zsálya csodálatos pikáns ízt kölcsönöz a házi leveseknek, főképp a paradicsomlevesnek, a lencsefőzeléknek, de nyersen is ehető salátához adva. 
Jó ötlet saját salátaöntetet késziteni olívaolajjal, citrommal és tengeri sóval, friss zsályával.
A friss gyümölcsleveket különösen ízletessé teszi.  
A zsálya tea is nagyon hatásos, elkészítéséhez néhány zsályalevelet forró vízben kell áztatnunk pár percig, majd természetes növényi édesítőszert adunk a teához.

Természetesen az ilyen természetű problémák esetén a méregtelenítés is nagyon fontos.

Tipp: 
Mindenféle friss fűszernövényt rendszeresen hozzáadni a napi menühöz nem is olyan nehéz, ha otthon, a konyhában, pár kis virágcserépben termesztünk egy párat belőlük.

(Forrás: naturahirek.hu)

Tavaszi saláta recept

Hozzávalók / 4 adag

* 1 kígyóuborka 
* 8 szem ropogós retek
* 1-1 piros- és lecsópaprika

* koktélparadicsom (ízlés szerint)
* 3 fej újhagyma ca. 3 cm zöldjével
* 10-15 szem olívabogyó (ízlés szerint zöld, fekete, töltött avagy "pur", stb...)
* 1 kis doboz kukoricakonzerv
* 1 cs feta sajt
* 1 közepes fokhagyma
* fehér balsamico ecet (ízlés szerint adagolva)
* 2 ek olívaolaj
* só, őrölt fekete bors
* 1 maroknyi petrezselyem
* 2 levél zsálya

 * 4-5 levél bazsalikom  

                                                                                                                                            

Elkészítése

• 1. A hagymákról lehántjuk a külső rétegeket, megmossuk, vékony karikákra vágjuk. 
• A fokhagymát kiszabadítjuk a héjából, és cakkos étkező késsel elkaparjuk.
• 2. A kukoricát leszűrjük, és röviden hideg vízzel leöblítjük. 
• Az uborkát, a paprikákat és a paradicsomokat alaposan megmossuk, leszárítjuk.
• 3. Az uborkát meghámozzuk, és kávéskanál segítségével kikaparjuk a közepét. 
• Hosszában 1/2 cm-es csíkokra vágjuk, majd felkockázzuk őket. 
• A paprikát felvágjuk, a szeleteket szinten hosszában 1/2 cm-es csíkokra vágjuk, és mint az uborkát, szintén apróra felkockázzuk.
• 4. A cocktail paradicsomokat egyben hagyjuk. 
• A retkeket mossuk, szárítjuk, kettévágjuk, majd vékonyan felszeleteljük.
• 5. Egy salátás tálba tesszük a felvágott zöldségeket, hozzáadjuk az olívabogyókat, a nem túl finomra vágott petrezselymet, beletépkedjük a zsálya és bazsalikomleveleket, megborsozzuk, ízlés szerint meglocsoljuk a balsamico ecettel és az olívaolajjal.
• 6. Az egészet óvatosan megkevergetjük, majd megszórjuk a kockákra vágott feta sajttal. 
• Tálalás előtt sózzuk, így nem enged levet. 
• Ekkor egyszer-kétszer óvatosan újból átforgatjuk.

(Forrás: nosalty)

Fogyás légzésdiétával

A legolcsóbb és a legforradalmibb diétás módszer látott nemrég napvilágot: mindössze csak lélegezni kell és máris kezdenek olvadni a kilók. Miki Ryosuke diétaguru, aki korábban színész volt, összesen 44 kilogrammot dobott le magáról, ehhez csak hét hétre volt szüksége.

A diétás technikát hosszú légzésnek nevezte el, Miki erre akkor jött rá, mikor hátfájásos problémákkal küszködött, amelyet légzéstechnikával akart csillapítani. Ekkor figyelte meg, hogy ezzel fogyni is lehet, majd továbbfejlesztette a metódust, amely a következőképpen néz ki: egy speciális pózt kell felvenni 3 másodperccel a belégzés előtt, ha ez megtörtént, akkor jöhet a 7 másodpercig tartó erőteljes levegő kifújása. Az ázsiai fogyókúrás szakember szerint a módszer hatékonysága annak tudható be, hogy a speciális légzéstechnikával szervezetünk több oxigént használ el, ami több zsír elégetését eredményezi. Amennyiben naponta 2–5 percen keresztül levegődiétázunk, Miki szerint könnyedén le lehet adni a fölösleges kilókat.

Most nézzük mit is jelent ez a speciális légzésgyakorlat!

Első lépés: feszítsük meg a fenekünket úgy, hogy az egyik lábunkat előre tesszük, így a hátul maradt lábunk fogja viselni testsúlyúnk jelentős részét. Ha beálltunk ebbe a pozícióba, következhet a 3 másodpercig tartó belégzés, közben végezzünk pár karkörzést. Ezt követően következhet a 7 másodpercen át történő kilégzés, úgy, hogy ez idő alatt megfeszítjük testünk összes izmát.

Második lépés: álljunk függőlegesen, feszítsük meg a fenekünket, jobb kezünket tegyük a hasunkra, bal kezünket pedig a hátunk aljára. Következhet a 3 másodperces lélegzetvétel, majd a 7 másodperces kifújás. Figyeljünk arra, hogy eközben tartsuk a jobb kezünket a hasunkon.

Egy próbát mindenképp megér.

(Forrás: mindenegybenblog.hu)