GYÓGYULJ ÉS GAZDAGODJ!

2015. március 18., szerda

Mitől lesz friss az agyunk?


Biztosan tapasztaltuk, és gyakran tapasztaljuk magunkon és gyerekeinken, hogy hirtelen lecsökken a koncentráció és a figyelem, tanulási nehézségek jelentkeznek, túlságosan gyorsan kifáradunk, váratlanul megszédülünk. 
Természetesen ilyenkor azonnal gyógyszerekhez nyúlunk, 
és valóban a tüneteket átmenetileg kezeljük is. 
De mi van akkor, ha nem csupán a tüneteket szeretnénk kezelni?

 Mennyit is tudunk az agyról?


A legmodernebb kutatási eredmények azt igazolják, hogy ugyan sok mindent tudunk az agyról, de valójában mégis inkább semmit. Ami viszont a kutatások során erősen háttérbe szorult, hogy az agyra úgy gondoljunk, mint olyan szervünkre, amelyet bizony megfelelően táplálni kell.

Ha az agy nem kapja meg tőlünk azokat az anyagokat, amelyekre neki szüksége van, akkor a következő problémákat észlelhetjük mind magunkon, mind gyerekeinken:
 csökken a koncentráció és a figyelem
 rosszabb az emlékezőképesség
 tanulási nehézségek lépnek fel
 hiperaktivitás, kifáradás észlelhető
 gyakori a szédülés, az ingerlékenység és hangulatingadozás
 indokolatlan agresszivitást tapasztalunk
 romlik a látás
 nem érezzük, ha szomjasak vagyunk
 gyakori vizelés lép fel
 szárazabb lesz a bőr
 korpásodik a haj

 Tápláljuk az agyunkat!


A fenti tünetek többségét bizony nagyon gyakran az agy rosszul tápláltsága okozza, mindez pedig közvetlenül rontja a kommunikációs képességet, a tanulási képességet, a tudásszerző képességet, összességében a gondolkodási képességet (kognitív képesség). Ez komoly probléma, mert a kognitív képesség alapvetően határozza meg, mire vagyunk képesek az életben, illetve mire nem. Tehát nagyon Nem mindegy, mivel és hogyan tápláljuk az agyunkat!

A kognitív képességeinket táplálkozással jelentősen javíthatjuk, és ha felelősen gondolkodunk magunkról és gyerekeinkről, akkor javítanunk is kell. Természetesen a fő szabály, mint mindenütt az életben: az egyensúly és a változatosság megtartása! Nem szabad azonban felednünk, egyetlen fontos tápanyag hiánya jelentősen ronthatja a kognitív képességet.

 Fontos szerv


Az agy annyira fontos szerv, hogy magzati állapotunkban legelsőként az agy indul fejlődésnek. Ekkor és a későbbiekben is az egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen a folsav, amely a B12-vitaminnal együtt építi az új sejteket és a gerincvelőt.

A folsav főzés során könnyen lebomlik, ezért csak párolni szabad, de legjobb, ha nyersen fogyasztjuk. A „C-vitamin”, mint az közismert, az egészséges immunrendszerhez, a fizikai energiához szükséges, valamint segíti a vas felszívódását. A „B-vitamin” az agy működéséhez és az egészséges idegrendszerhez szükséges, szerepük van az agy hírvivőinek (többek közt a dopamin, adrenalin…) létrehozásában. A vitaminhiány koncentrációs és emlékezőképességi zavarokat, enerváltságot, ingerlékenységet és álmatlanságot idéz elő.

Ásványi anyagok


Az idegrendszer egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen a kalcium, a magnézium és a vas jelenléte. A kalciumot és a magnéziumot természetes nyugtatóként tartják számon, mert az izmokat és az idegsejteket lazítják el.


Esszenciális zsírsavak


Az omega 3 és 6 a szem és az agy fejlődéséhez, működéséhez elengedhetetlen. Növeli a szellemi fejlődést és segíti a normális idegi funkciókat.


Az agy hírvivői közül a kolin


Az emlékezet, a memória fejlődésében játszik szerepet. A felnőttkori memóriakapacitás meghatározásában, illetve később a memória megóvása érdekében is nagy szükség van rá. A kolin hiánya a memória és a gondolkodás romlásához vezet. A szülés utáni első hónapokban az anyatej nagyon sok kolint tartalmaz. Kutatások azt igazolták, hogy a szoptatás fejleszti a gyermekek hosszú távú intelligenciáját, vagyis a szoptatott csecsemők magasabb IQ – val rendelkeznek, mint a tápszeres babák.


Szénhidrát


Az agy működéséhez szükséges energiát a folyamatos és egyenletes glükózellátását biztosítja. A glükóz legjobb forrásai a komplex szénhidrátok, azaz a keményítők, amelyek ideális esetben a napi táplálék bevitel 1/3 részét teszik ki. Ez azért különösen fontos, mert az agy vércukorszintje így egyenletes marad, azaz az agy megkapja a folyamatos energiaellátást.


Fehérje


Neurotranszmitterek építik fel, elengedhetetlen az agy kémiájához és ahhoz a kiegyensúlyozott érzelmi állapothoz, ami a napközbeni stressz leküzdésében, a belső motiváltság megtartásához szükséges.


Zsírok


Az agy 60%-ban zsírokból épül fel, ezért fontos az elfogyasztott zsír minősége. Lényegesek az agy fejlődéséhez, lehetővé teszik a gondolkozást, az emlékképek tárolását és visszaidézését, vagyis a zsírsavszint és az intellektuális teljesítmény, a viselkedés között szoros összefüggés van.


Okosító táplálékok


A jó kedélyállapot és a kiegyensúlyozott teljesítmény eléréséhez, az általános egészségmegőrzésen túl érdemes odafigyelni az agy számára különösen fontos tápanyagok bevitelére is.

Gyermekeink születésükkor hozzák magukkal intelligenciájuk nagyobb részét. Egyre több tanulmány mutat rá arra, hogy az agyi kapacitás növelhető bizonyos tápanyagok biztosításával, amíg egyetlen tápanyag hiánya is negatívan befolyásolja viselkedésüket, tanulási képességüket.

Mi ezt ajánljuk és a fejlesztések során is ezt kérjük, javasoljuk a gyerekeknek és a szülőknek.

A cikk elkészítésében szakértő partnerként közreműködött: Szabó Mónika pszichopedagógus, a Szamócadiagnosztika vezetője.

(Forrás:Femcafe)

2015. március 9., hétfő

Az utolsó esély a daganatos betegeknek

Dr. Tóth Lajos Barna, a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház orvos igazgatója az egyetlen Magyarországon, aki onkológiai sebészként speciális eljárással segíti olyan daganatos betegek túlélését, akikről a szakma szinte már lemondott. Olasz és amerikai professzoroktól tanulta a különleges műtéti beavatkozást. A 168 Óra múlt heti, Szerda 11 című interaktív rádióműsorának vendégével az interjút – amelynek szerkesztett változatát közöljük – PÁSZTOR MAGDOLNA készítette. (2014.02.05.)
Dr. Paul Sugarbaker
- Szomorú tény, hogy Magyarországon a stressz és a környezeti hatások miatt nagyon sok a daganatos beteg. Minél előbb fölismerik a rosszindulatú daganatot, annál könnyebb jobb hatékonysággal segíteni. Ugyanakkor számos betegnek ön az utolsó reménye.
– Betegeim többségének áttétei vannak a hasüregben, a hashártyán. Ma Magyarországon – a nyíregyházi kórházat kivéve – máshol nem operálják meg ezeket a pácienseket. Végstádiumban lévőnek tekintik őket, csak kemoterápiát kapnak.
– Mi az ön módszerének lényege?
– Dr. Paul Sugarbaker amerikai professzor találta ki ezt a speciális sebészeti módszert még a kilencvenes évek közepén: a hasüregből minden olyan, nem életfontosságú szervet eltávolítunk, amelyen daganatsejtek vannak. Például: levesszük a máj tokját, ha szükséges, csonkolunk a vastagbélből, kivesszük a lépet, adott esetben a női belső szerveket is.
– Biztonsággal látható a rosszindulatú sejtosztódási folyamat?

Dr. Tóth Lajos Barna
– Betegeimnek azt mondom: ilyenkor úgy néz ki a hasuk, mintha grízzel szórták volna be. Sajnos az efféle betegségek késői felismerésének éppen az az oka, hogy a korszerű diagnosztikákkal – CT, PET-CT, MR-vizsgálat – sem láthatók a néhány milliméteres elváltozások. De ha a sebész felnyitja a beteg hasát, az apró elváltozásokat is észreveszi.
– A sebész szeme és keze többet ér a finom technikánál?
– Igen. Ebben a műtétben a daganateltávolítás mértéke lényeges független prognosztikai faktor, vagyis olyan tényező, amely meghatározza a beteg túlélését, gyógyulási folyamatát. Neki akkor a legjobb az életkilátása, ha az összes látható daganatot kiszedem a hasüregből. Csakhogy hasonló műtéttel is óhatatlanul daganatszóródást idézünk elő a hasüregben. És a sebész – legjobb tudása szerint – befejezi az operációt, visszavarrja a beteg hasát, aztán néhány hónap múlva esetleg kiderül, a betegnek hashártyaáttétei lettek.
– Ön viszont nem zárja össze azonnal a hasat...
– Pontosan. Amikor már nincs látható daganat – de ugye tudjuk, a hasüreg tele mikroszkopikus daganatsejtekkel –, speciális pumpával hatvan percig keringtetem a 42,5 fokos, nagy koncentrációjú kemoterápiás oldatot a beteg hasában, hogy a folyadék a hasüregbe sodort daganatsejteket elpusztítsa.
– Nem veszélyezteti az ép szerveket a 42,5 fok?
– Nem. Ez tudományosan megalapozott hőmérséklet: 45, 46 foknál már visszafordíthatatlan lenne a károsodás.
– Akkor már égetne?
– Igen. A kezelési módszer mögött hosszú-hosszú évek tapasztalatai, kutatásai állnak. Ez a kemoterápia ott fejti ki hatását, ahol a leginkább szükséges. Másrészt csak minimális mértékben szívódik föl a szisztémás keringésben, ezért csekély a mellékhatása.
– Mennyi ideig tart így a műtéti beavatkozás?
– Nagyon hosszú. Megesett, hogy 12 órán át tartott. Legutóbb „csupán” 10 órán keresztül. A terhelés miatt általában 65 év fölött nem is ajánljuk a betegnek a műtétet. De volt már idősebb betegem is, és sikerült a beavatkozás nála.
– Rendkívül fontos, hogy az orvos érezze: a betege nagyon meg akar gyógyulni.
– Egy onkológiai beteg sokkal jobban kötődik az élethez, másképpen kapaszkodik bele. Nemrég olvastam, hogy Amerikában előrehaladott stádiumban lévő emlődaganatos nőket kérdeztek meg a jövőbe vetett hitükről. Mind tudták, hogy meghalnak, s mindent vállaltak volna egy plusz hónapért.
– Ön nyíltan megmondja a betegnek, mire számíthat?
– Mindig elmondom: ez egy nagy műtét, csodára én sem vagyok képes, de a remek csapatommal – mert az érdem nem az enyém – tudunk valami olyat, amit ma Magyarországon más nem. De nyilván van olyan helyzet, amikor a betegség nekem is megálljt parancsol.
– Akadt olyan, aki erre úgy reagált, hogy akkor mégsem vállalja?
– Ilyen nem volt. Pedig ötven beteget operáltunk meg 2012 májusától. Magyarországon akkor volt az első ilyen beavatkozás. De talán Kelet-Közép-Európában is mi voltunk az elsők.
– Fiatal sebészként föltűnt a kollégáinak, hogy milyen jó kezű?
– Egy fiatal sebészről még nem lehet megmondani, milyen szakember lesz belőle. De az adottság, az elhivatottság látszik. Ugyanakkor különösen igaz a sebészetre, hogy főnököt kell jól választani.
– Ezek szerint ön szerencsés volt.
– Briliáns sebészektől tanulhattam. Debrecenben végeztem, s 1992-ben az ottani Kenézy Gyula Kórházban kezdtem dolgozni dr. Kósa Csaba, majd dr. Hajd- Zoltán professzor úr sebészeti osztályán. Tizenöt évig voltam ott. Hajd- professzor úr emblematikus alakja a magyar onkológiai sebészetnek: példát mutatott nekem.
– Ha jól tudom, egy neves milánói professzor is a tanítványává fogadta.
– A cytoreduktív sebészeti (CRS) beavatkozás és a hasüregi kemoterápiás kezelés 1995-től lassanként elterjedt a világban. Európában főként dr. Marcello Deraco milánói professzorhoz kötődik ez az eljárás. Amikor 2011-ben kijutottam Bergamóba egy nemzetközi kongresszusra, ahol speciálisan a hashártyaáttétek kezelésével foglalkoztak, Deraco professzor is ott volt. Vettem a bátorságot, és elmondtam neki: Magyarországról jöttem, s nálunk sajnos még nem ismert ez a módszer. Azt válaszolta: tudja, ugyanis operál magyar betegeket is. Aztán hosszabb-rövidebb időket töltöttem milánói klinikáján, asszisztálgattam a műtétjeinél, s kezdtem megtanulni tőle, amit lehetett. Akkor már a nyíregyházi kórházban voltam, ahol az osztályvezető főorvos, a rendkívül komoly tudású daganatsebész, dr. Bogdán Rajcs Sándor támogatott, és engedte, hogy végezzek ilyen műtétet.
– Magyarországon az OEP mennyit fizet egy-egy ilyen műtét után?
– Nem titok: az olasz professzornál 100-140 ezer euró ez a beavatkozás...
– Úgy érti: 30-40 millió forint?
– Igen. És külföldön az efféle műtétek költségét döntően a magyar egészségbiztosítási pénztár viselte.
– Hiszen EU-tagállam vagyunk.
– Így van. De ez sokkal inkább megterheli a hazai OEP-kasszát! Itthon ugyanis 2-2,5 millió forintból tudjuk kigazdálkodni a műtét költségeit. Tőlünk nyugatra már minden államban és Ázsiában is van cytoreduktív sebészet. Biztosra veszem: az adott ország egészségpolitikusai, egészségügyi közgazdászai kiszámolták, hogy ez megéri a betegnek, megéri az országnak és az ottani gazdaságoknak is. Különben nem terjedt volna el ennyire ez a fajta beavatkozás.
– De itthon más még mindig nem végez ilyen műtéteket. Egyáltalán: hogyan bírja ezt egyedül?
– Nehezen.
– Számomra érthetetlen: jól képzett magyar sebészkollégái miért nem akarják öntől ezt megtanulni?
– Nem tudom. Nem értem. Már az idén hat-hét hazai kongresszuson tartottam prezentációt erről a módszerről. És őszintén szeretném, ha Magyarországon nem csak Nyíregyházán csinálnánk ezt, de még legalább két-három központ alakulna.
– Mondjuk ott, ahol klinikák vannak, orvosi egyetemek: Szegeden, Pécsett, Budapesten.
– Ez annyira speciális feladat, hogy klinikán mindenképpen helye lenne. Minden fórumon elmondtam: sok szeretettel várom kollégáimat, mindent megtanítok nekik a műtőasztal mellett, mert ez nekem is fontos, hiszen most már nem nagyon bírom. Fizikailag sem tudok mindennap operálni. És csak a kis hányada jut el hozzám azoknak a betegeknek, akiken el lehetne végezni ezt a beavatkozást.

(Forrás: 168ora.hu)